Ausztriai nettó bér 2026: hogyan adózik a magyar munkavállaló

Miben más az ausztriai adózás, mint az itthoni

Magyarországon a TB-járulék (18,5 %) és az SZJA (15 %) egyaránt a teljes bruttó bér után jár, felső határ nélkül. Ausztriában a társadalombiztosítási járulék (SV-Beiträge) összesen 18,07 százalék — egészségbiztosítás 3,87 %, nyugdíj 10,25 %, munkanélküliségi 2,95 %, kamarai járulék 0,5 % és lakásépítési hozzájárulás 0,5 % —, de csak havi 6930 euróig kell fizetni (Höchstbeitragsgrundlage). Efölött a jövedelem után már nem vonnak több járulékot.

Az adó (Lohnsteuer) Magyarországgal ellentétben nem egykulcsos, hanem progresszív: 2026-ban hét sávban 0 százaléktól 55 százalékig emelkedik, évi 13 539 eurós adómentes sávval kezdve. Az adóalapból levonható a Verkehrsabsetzbetrag (évi 496 euró) és — gyermekes szülőknél — a Familienbonus Plus.

Mennyi marad nettóban: három bérszint

Az alábbi táblázat három tipikus ausztriai bruttó bért mutat, gyermek nélkül számolva. Az utolsó oszlop a munkáltatói költség — Ausztriában ez a bruttó bér 20,98 százalékos társadalombiztosítási járulékkal, 1,53 százalékos vállalati előtakarékossággal, 3,7 százalékos DB-vel, DZ-pótlékkal és 3 százalékos kommunális adóval növelve.

Jól látszik, hogy 2000 euróról 4500 euróra nő a bruttó, a nettó aránya csökken: 2000 eurónál a nettó a bruttó 81,3 százaléka, 4500 eurónál már csak 65,9 százaléka — ellentétben a magyar rendszerrel, ahol ez az arány minden bérszinten 66,5 százalék marad.

A 13. és 14. havi fizetés

Ausztriában a szokásos 12 havi bér mellett a legtöbb munkavállalónak jár Urlaubsgeld (nyaralási pénz, jellemzően június körül) és Weihnachtsgeld (karácsonyi pénz, november körül) is — összesen két plusz havi bér évente. Ezeket a Sonderzahlungen kedvezményes, 6 százalékos kulccsal adóztatja, szemben a rendes bér progresszív adójával.

A fenti táblázat és a kalkulátor is csak a 12 rendes havi bérrel számol — a 13. és 14. havi fizetés ezen felül érkezik, alacsonyabb adókulccsal. Egy 3000 eurós bruttó bérű munkavállaló éves szinten ezért nem 12 × 2170,78, hanem ennél magasabb összeget visz haza a Sonderzahlungen miatt.

Családi kedvezmény ausztriai munkavállalóknak: Familienbonus Plus

A Familienbonus Plus havi 166,68 euró a 18 év alatti, és 58,34 euró az idősebb, családi pótlékra jogosító gyermek után. A bónusz legfeljebb az adót csökkenti nullára — negatív adóként nem jár, ha az adó a bónusznál kisebb. 3000 eurós bruttó bérnél, két 18 év alatti gyermekkel a 333,36 eurós bónusz nagyobb, mint a 287,12 eurós adó, ezért az adó nullára csökken, és a nettó bér 2170,78 euróról 2457,90 euróra nő.

A 18 év feletti, még családi pótlékra jogosult (jellemzően tanuló) gyermek után alacsonyabb, 58,34 eurós bónusz jár. 3000 eurós bruttó bérnél egy ilyen gyermekkel a bónusz nem fedezi a teljes 287,12 eurós adót, csak annak egy részét: az adó 287,12 − 58,34 = 228,78 euróra csökken, a nettó bér pedig 2170,78 euróról 2229,12 euróra nő — kevesebbet, mint egy 18 év alatti gyermeknél, de a bónusz így is közvetlenül csökkenti a fizetendő adót.

A Geringfügigkeitsgrenze: amikor a több bruttó kevesebb nettót ad

Ausztriában a havi 551,10 eurós Geringfügigkeitsgrenze (csekély foglalkoztatás határa) alatt a munkavállaló egyáltalán nem fizet társadalombiztosítási járulékot — a teljes bruttó bér nettóban a zsebedbe kerül. E fölött viszont azonnal, visszamenőlegesen a teljes bérre alkalmazandóvá válik a 18,07 százalékos járulék, nem csak a határ feletti részre.

Ez éles határeffektust okoz: 551 eurós bruttó bérnél a nettó is 551 euró, mert nincs járulék. 552 eurós bruttó bérnél viszont a járulék (83,46 euró) az egész bérre rávetül, és a nettó 468,54 euróra esik vissza — tehát 1 euróval magasabb bruttó bér 82,46 euróval alacsonyabb nettót eredményez. Emiatt a csekély foglalkoztatásban dolgozók (különösen a másodállásban dolgozók) tudatosan a határ alatt tartják a bérüket.

Mit jelent ez a magyar adóbevallásban

Magyarország és Ausztria között kettős adóztatást kizáró egyezmény van érvényben. Az egyezmény alapján az a jövedelem, amely után Ausztriában megfizetted az adót, Magyarországon nem adózik újra. A bevallási kötelezettség azonban önmagában is fennáll: a külföldi jövedelmet akkor is fel kell tüntetni a magyar SZJA-bevallásban, ha végül teljesen adómentes.