Nettó bér 2026: hogyan lesz a bruttó béredből nettó fizetés

Két lépés vezet a bruttóból a nettóba

Amikor egy állásajánlat vagy a munkaszerződésed havi bruttó bért ad meg, ez az összeg messze nem az, ami a bankszámládon landol. Mire odáig eljutsz, két tétel csökkenti a bruttó bért: egy járulék és egy adó — mindkettő fix kulccsal, felső határ nélkül.

A bruttó béredből először az egységes társadalombiztosítási járulékot (TB-járulék) vonják le, amely magában foglalja a nyugdíj-, egészség- és munkanélküliségi biztosítást. A mértéke 2026-ban 18,5 százalék, és nincs felső határa — a teljes bruttó bér után fizetendő, akár 322 800 forint a bér, akár 3 000 000 forint.

A második levonás a személyi jövedelemadó (SZJA), egységesen 15 százalék az adóalapból. Kedvezmények nélkül az adóalap megegyezik a bruttó bérrel. A TB-járulék és az SZJA együtt így mindig a bruttó bér 33,5 százalékát teszi ki — ez a két levonás nem progresszív, ellentétben például az osztrák vagy a német jövedelemadóval, ahol a magasabb jövedelemre magasabb kulcs vonatkozik.

Nézzük meg lépésről lépésre a 322 800 forintos minimálbért. A TB-járulék 322 800 × 18,5 % = 59 718 forint. Az SZJA alapja kedvezmény nélkül szintén 322 800 forint, így az adó 322 800 × 15 % = 48 420 forint. A két levonás együtt 108 138 forint, azaz a bruttó bér 33,5 százaléka — így marad 214 662 forint nettóban.

Mennyi marad nettóban 2026-ban: négy fizetési szint

Az alábbi táblázat négy tipikus bruttó bérnél mutatja a levonásokat: a 322 800 forintos minimálbérnél, egy 400 000 és egy 600 000 forintos tipikus fizetésnél, valamint egy 1 000 000 forintos bérnél. Az utolsó oszlop a munkáltatói költséget mutatja — erről a következő részben lesz szó.

Minden szinten ugyanaz az arány: a bruttó bér 33,5 százaléka megy TB-járulékra és SZJA-ra, 66,5 százaléka marad nettóban. 400 000 forintnál ez 266 000 forint, 600 000 forintnál 399 000 forint, 1 000 000 forintnál pedig 665 000 forint — a négy sor között a nettó és a bruttó aránya tizedet sem mozdul, csak az abszolút összeg nő arányosan.

Éves szinten számolva a 600 000 forintos bruttó bér 7 200 000 forintot jelent, amiből évi 4 788 000 forint marad nettóban — ugyanaz a 66,5 százalékos arány, csak évesítve. Ez akkor hasznos, ha egy éves fizetési ajánlatot havi összegre akarsz átszámítani.

Mennyibe kerül a munkaviszony a munkáltatónak

A bruttó béren felül a munkáltató 13 százalék szociális hozzájárulási adót (szocho) fizet, szintén felső határ nélkül. Ez azt jelenti, hogy egy 600 000 forintos bruttó bérű munkavállaló ténylegesen 678 000 forintba kerül a munkáltatónak — 78 000 forinttal többe, mint amennyi a bérszámfejtésen szerepel.

Ez a különbség azért fontos, mert egy fix bérkeretből kell kigazdálkodni a munkáltatói terheket is. Ha egy pozícióra teljes költséggel együtt 700 000 forintot szánnak, abból kevesebb mint 620 000 forint jut bruttó bérre — a fennmaradó rész a szocho. Állásinterjún ezért érdemes rákérdezni, hogy a megadott összeg bruttó bér-e, vagy a teljes bekerülési költség.

Álláshirdetések és bértárgyalások szinte mindig a bruttó bért említik, nem a munkáltatói költséget. Ha fizetésemelésről tárgyalsz, érdemes tudni, hogy minden 100 forint bruttó emelés 113 forinttal növeli a munkáltató kiadását — ez befolyásolja, mennyire rugalmas a másik fél.

Miért nem csökken az arány magasabb bérnél

Sok országban a társadalombiztosítási járuléknak felső határa van — efölött a jövedelem után már nem kell járulékot fizetni, ami a magasabb keresetűek nettó arányát javítja. Magyarországon a TB-járulék és az SZJA egyaránt korlátlan alapra vetül, ezért 1 000 000 forintos bruttó bérnél is pontosan ugyanaz a 33,5 százalékos levonás érvényesül, mint 322 800 forintnál.

Például Ausztriában a társadalombiztosítási járulékot csak havi 6 930 euróig kell megfizetni — az efölötti rész után a munkavállaló már nem fizet több járulékot, így ott a nettó/bruttó arány magas jövedelemnél javul. Magyarországon nincs ilyen felső határ, ezért a 33,5 százalékos teher minden jövedelemszinten azonos marad, és a fizetésemelésből mindig ugyanaz a hányad tűnik el.

Ez a rendszer egyszerűvé teszi a becslést: bármekkora a bruttó béred, a nettód mindig a bruttó 66,5 százaléka — feltéve, hogy nem érvényesítesz családi kedvezményt vagy a 25 év alattiak kedvezményét.

Amit ez a számítás nem tartalmaz

A fenti táblázat egy gyermektelen, 25 év feletti dolgozó alapesetét mutatja, kedvezmények nélkül. A valóságban két adóalap-kedvezmény csökkentheti az SZJA-alapot: a családi kedvezmény (gyermekenként havi 133 340–440 000 forint) és a 25 év alattiak kedvezménye. Ugyanabból a bruttó béréből ezért két dolgozónak eltérő nettója lehet.

A 25 év alattiak kedvezménye a teljes bruttó bérrel csökkentheti az adóalapot, legfeljebb havi 715 765 forintos felső határig — ez a plafon a KSH által mért átlagbérhez igazodik. Ezt a kedvezményt és a családi kedvezményt a kalkulátor is figyelembe veszi, ha megadod a gyermekek számát és a korhatárt.